Műhelymunka a rugalmas tanulási utakról
A rugalmas tanulási utakról szervezett műhelymunkát a Siófoki Szakképzési Centrum. Az online konferencia célja az iskolákban működő jó gyakorlatok bemutatása volt. Vendégként Berta Ildikó, a Pápai Szakképzési Centrum főigazgatója, és Sárosdi Bernadett, a Tolna megyei SZC I. István Szakképző Iskolájának igazgatója is bekapcsolódott.
Horváth Péter, a centrum főigazgatója arról beszélt bevezető előadásában, hogy mennyire fontos ebben a nemzetmentő munkában részt venni, különösen Somogy megyében, ahol alacsony a vállalkozások – azon belül is az ipari vállalkozások száma. Elszegényedő megyéről beszélünk, ahol az átlagjövedelem is egyre alacsonyabb. Meg kell próbálni beavatkozni, segíteni, az itt élő fiataloknak, ezért fontos, hogy legyen valamennyi iskolában valamilyen rugalmas tanulási út lehetőség.
Pintér Brigitta, a Siófok SZC Baross Gábor Technikum és Szakképző Iskola Dobbantó programjának osztályfőnökeként arról számolt be, hogyan fejlődött szeptember óta az öt 16-18 éves fiatal azáltal, hogy csapatépítő, munkára nevelő közös projektfeladatként az osztályterem kifestését oldották meg. Ezek az általános iskolát elvégezni nem tudó gyerekek most már jobban figyelnek egymásra, elfogadják az utasításokat, órákon át tudnak munkát végezni, és továbbléphettek a műhelyiskolába, ahol részszakmát szerezhetnek.
Gabb Rita orientációs osztályába 9 diák jár a Siófoki SZC Hikman János Szakképző Iskolában. Speciális nevelési igényű, tanulásban akadályozott gyerekekről van szó, akikkel saját naplót vezettetnek, hogy felismerjék erősségeiket és a lehetőségeiket, képesek legyenek önmaguk értékelésére. A saját célkitűzések motiválják őket és sikerélményeket is jelentenek.
A Siófoki SZC Mathiász János Technikum és Gimnáziumában 11 fős tanári csapat dolgozik azon, hogyan tudják fejleszteni a Dobbantó programban résztvevő és a műhelyiskolába járó diákjaikat. Dr. Magori Beáta, a csapat vezetője szerint a legfőbb cél az, hogy végül képesek legyenek részszakmát szerezni. Érdekességként említette, hogy először nem adtak érdemjegyeket a gyerekeknek, de rájöttek, hogy fontos nekik a visszacsatolás, és igénylik. Az élményalapú tanulásban hisznek, erre példaként egy közös bevásárlást hozott, ahol a gyerekek megtanulták, hogyan gazdálkodjanak a pénzzel, hogyan kell vásárolni, mi az, ami egészséges, és hogyan kell elfogyasztani. Emellett kiemelten fontos a kapcsolattartás a nagyrészt mélyszegénységben élő családokkal, és az iskola közösségi programjaiban való részvétel is.
Leiner Veronika, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakreferense arról beszélt, hogy ezeket a programokat azért találták ki szabad keretekkel, hogy mindenhol a helyi viszonyokhoz igazodva találhassanak megfelelő fejlesztési megoldásokat a pedagógusok, és erre az ezen a konferencián bemutatott módszerek mind jó példák.
