A látogatók különböző mesterségeket láthattak és próbálhattak ki, és személyesen beszélgethettek az intézmény oktatóival, akik minden kérdésre szívesen válaszoltak. Aki például soha nem látott még közelről hegesztő munkát, most bepillantást nyerhetett a vasillesztés tudományába, abba, hogyan találkozik a tűz és a fém a szakértő kezek alatt. És ha még mindig maradtak kérdések, az épületgépészeti sarok avatásán a résztvevők választ kaphattak arra is, milyen volt egy szakma régen és milyen ma, a modern technológia korában.

A nyílt nap különleges pillanata az épületgépészeti múzeumi sarok megnyitója volt, amely az ország 23. ilyen jellegű kiállítása. A múzeum igazi kincsestár mindazoknak, akik szívesen néznék meg, hogyan dolgoztak régen az épületgépészek. A vitrinek között egy több mint száz éves radiátor is helyet kapott, amely egykor a Magyar Királyi Pénzügyminisztériumban szolgált – díszesen, míves koronával és mintával ellátva, mintha csak egy műalkotás lenne.

Horváth Péter, a szakképzési centrum főigazgatója köszöntőjében kiemelte: az épületgépészet nemcsak egy szakma, hanem hivatás, amely a mindennapok kényelmét és fenntarthatóságát szolgálja. Gyurkovics Zoltán, a Magyar Mérnöki Kamara épületgépészeti tagozatának elnöke szerint a technológiai fejlődés gyors, és élethosszig tartó tanulást kíván meg a szakma minden tagjától.

A kiállítás azzal a céllal készült, hogy a fiatalokat inspirálja, és bemutassa, milyen szépségei vannak egy-egy technikai szakmának. Chappon Miklós, az Épületgépészeti Múzeum igazgatójától azt is megtudtuk, hogy az ország több pontján állítottak már fel hasonló sarkokat. Így a diákok közvetlen közelről tapasztalhatják meg a múlt eszközeit és technológiáit – olyan különlegességeket, amelyekkel az épületgépészet mindennapokban talán soha nem találkoznak.

– Az érdeklődő fiatalok eleinte kicsit feszengve nézegették a több évtizedes eszközöket, de amikor látták, milyen gondossággal készültek, rácsodálkoztak a mesterségre – emlékezett vissza a korábban megnyitott múzeumsarkokra az igazgató. És bár ma már minden gyorsabban és simábban történik, a múlt munkái és eszközei megőrzik azt a minőséget és gondosságot, amely az idő próbáját is kiállta.